A f\u00f6ldrajzi fogalomt\u00e1r t\u00f6rt\u00e9neti alakul\u00e1sa sor\u00e1n a kontinensek meghat\u00e1roz\u00e1sa sok\u00e1ig a vizu\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, tengerfelsz\u00edn feletti sz\u00e1razf\u00f6ldi t\u00f6mb\u00f6kre korl\u00e1toz\u00f3dott. A modern geol\u00f3gia megjelen\u00e9s\u00e9vel azonban a hangs\u00faly \u00e1thelyez\u0151d\u00f6tt a felsz\u00edn alatti szerkezetre. Geol\u00f3giai szempontb\u00f3l a kontinens hordoz\u00f3ja a kontinent\u00e1lis k\u00e9reg, amely \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t tekintve vastagabb \u00e9s l\u00e9nyegesen kisebb s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171, mint a szomsz\u00e9dos \u00f3ce\u00e1ni k\u00e9reg. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a kontinent\u00e1lis k\u0151zetlemezek \u201e\u00fasznak\u201d a k\u00e9pl\u00e9keny k\u00f6penyen.<\/p>\n\n\n\n
Annak ellen\u00e9re, hogy a f\u00f6ldtani meghat\u00e1roz\u00e1s szil\u00e1rd fizikai alapokon nyugszik, a gyakorlatban a hat\u00e1rok meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa nem tiszt\u00e1n k\u0151zetlemez-alap\u00fa. A t\u00e1rsadalmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti meg\u00e1llapod\u00e1sok sokszor fel\u00fcl\u00edrj\u00e1k a szigor\u00fa geol\u00f3giai krit\u00e9riumokat. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a term\u00e9szetf\u00f6ldrajzban \u00e9s a geol\u00f3gi\u00e1ban nem l\u00e9tezik egyetlen kiz\u00e1r\u00f3lagos v\u00e1lasz arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy pontosan mennyi kontinensr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
A hagyom\u00e1nyos h\u00e9tkontinenses feloszt\u00e1s a tank\u00f6nyvekben<\/h2>\n\n\n\n
Az angolsz\u00e1sz nyelvter\u00fcleten \u00e9s a nemzetk\u00f6zi oktat\u00e1si gyakorlatban a h\u00e9ttag\u00fa modell a legelterjedtebb. Ez a rendszer a F\u00f6ld sz\u00e1razf\u00f6ldjeit h\u00e9t elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 egys\u00e9gre bontja, \u00e9s nagym\u00e9rt\u00e9kben \u00e9p\u00edt a t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyokra, valamint a geopolitikai meg\u00e1llapod\u00e1sokra. A tank\u00f6nyvi feloszt\u00e1s szerint a kontinensek a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n\n\n\n
- \n
- \u00c1zsia:<\/strong> A F\u00f6ld legnagyobb ter\u00fclet\u0171 \u00e9s legn\u00e9pesebb kontinense, amely geol\u00f3giailag szorosan kapcsol\u00f3dik Eur\u00f3p\u00e1hoz.<\/li>\n\n\n\n
- Afrika:<\/strong> A m\u00e1sodik legnagyobb sz\u00e1razf\u00f6ldi t\u00f6mb, amelyet a Szuezi-f\u00f6ldh\u00edd k\u00f6t \u00f6ssze \u00c1zsi\u00e1val, b\u00e1r a k\u00e9t ter\u00fcletet mesters\u00e9ges csatorna v\u00e1lasztja el.<\/li>\n\n\n\n
- \u00c9szak-Amerika:<\/strong> A nyugati f\u00e9lg\u00f6mb \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 kontinens, amely mag\u00e1ban foglalja Gr\u00f6nlandot \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 szigetvil\u00e1got is.<\/li>\n\n\n\n
- D\u00e9l-Amerika:<\/strong> A Panamai-f\u00f6ldh\u00edd r\u00e9v\u00e9n \u00c9szak-Amerik\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u0151zetlemezen elhelyezked\u0151 sz\u00e1razf\u00f6ldi t\u00f6mb.<\/li>\n\n\n\n
- Antarktisz:<\/strong> A F\u00f6ld legd\u00e9libb, szinte teljesen j\u00e9ggel bor\u00edtott \u00e9s \u00e1lland\u00f3 lakoss\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli kontinense.<\/li>\n\n\n\n
- Eur\u00f3pa:<\/strong> A kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l \u00f6n\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt kezelt, \u00e1m geol\u00f3giailag az eur\u00e1zsiai k\u0151zetlemez r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 f\u00e9lszigetszer\u0171 sz\u00e1razf\u00f6ld.<\/li>\n\n\n\n
- Ausztr\u00e1lia (vagy \u00d3ce\u00e1nia):<\/strong> A legkisebb ter\u00fclet\u0171 kontinens, amelyet a k\u00f6rnyez\u0151 szigetvil\u00e1ggal egy\u00fctt gyakran \u00d3ce\u00e1nia n\u00e9ven is eml\u00edtenek.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n
Ez a h\u00e9ttag\u00fa feloszt\u00e1s els\u0151sorban a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s t\u00e1rsadalmi meg\u00e1llapod\u00e1sokat k\u00f6veti, \u00edgy a tank\u00f6nyvekben tan\u00edtott hat\u00e1rok sok esetben nem a k\u0151zetlemezek fizikai sz\u00e9leit, hanem az emberi konvenci\u00f3kat t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n\n\n\n
A hat \u00e9s \u00f6tkontinenses modellek kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1ttere<\/h2>\n\n\n\n
A vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gaiban tan\u00edtott f\u00f6ldrajzi modellek j\u00f3l szeml\u00e9ltetik, mik\u00e9nt form\u00e1lj\u00e1k a kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyok a tudom\u00e1nyos kateg\u00f3ri\u00e1kat. A h\u00e9tkontinenses feloszt\u00e1s mellett k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 hatkontinenses \u00e9rtelmez\u00e9s is jelen van a glob\u00e1lis oktat\u00e1sban.<\/p>\n\n\n\n
A latin-amerikai orsz\u00e1gokban, valamint Spanyolorsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt az egyes\u00edtett Amerika-modell. Ebben a rendszerben \u00c9szak- \u00e9s D\u00e9l-Amerik\u00e1t nem kezelik k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9gk\u00e9nt, hanem egyetlen kontinensk\u00e9nt oktatj\u00e1k Amerika<\/em> n\u00e9ven. E modell szerint a hat kontinens: Amerika, Afrika, Eur\u00f3pa, \u00c1zsia, Ausztr\u00e1lia\/\u00d3ce\u00e1nia \u00e9s az Antarktisz.<\/p>\n\n\n\n
![\"\u00c1t](\"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/10\/at-kell-irni-a-tankonyveket.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\nEzzel szemben Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban, a volt Szovjetuni\u00f3 ut\u00f3d\u00e1llamaiban \u00e9s Jap\u00e1nban az Eur\u00e1zsia-modell \u00e9lvez priorit\u00e1st. Itt Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9s \u00c1zsi\u00e1t f\u00f6ldrajzilag egyetlen \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sz\u00e1razf\u00f6ldk\u00e9nt, Eur\u00e1zsiak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, elismerve a k\u00e9t ter\u00fclet elv\u00e1laszthatatlan sz\u00e1razf\u00f6ldi kapcsolat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Saj\u00e1tos kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st k\u00e9pvisel az Olimpiai Charta \u00e1ltal haszn\u00e1lt \u00f6tkontinenses modell. Ez a feloszt\u00e1s kiz\u00e1r\u00f3lag az emberi jelenl\u00e9tre \u00e9s a kult\u00far\u00e1ra helyezi a hangs\u00falyt, emiatt az lakatlan Antarktiszt teljesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja. Az olimpiai szimb\u00f3lumk\u00e9nt ismert \u00f6t \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 karika a F\u00f6ld \u00f6t lakott vil\u00e1gr\u00e9sz\u00e9t jelk\u00e9pezi: Afrik\u00e1t, Amerik\u00e1t, \u00c1zsi\u00e1t, Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9s \u00d3ce\u00e1ni\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A term\u00e9szetes sz\u00e1razf\u00f6ldi t\u00f6mb\u00f6k \u00e9s a n\u00e9gykontinenses modell<\/h2>\n\n\n\n
A szigor\u00faan term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi \u00e9s lemeztektonikai szeml\u00e9letm\u00f3d f\u00e9lreteszi a mesters\u00e9ges csatorn\u00e1kat, p\u00e9ld\u00e1ul a Szuezi- \u00e9s a Panamai-csatorn\u00e1t. Ha a sz\u00e1razf\u00f6ldeket kiz\u00e1r\u00f3lag a term\u00e9szetes, megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sek alapj\u00e1n vizsg\u00e1ljuk, a F\u00f6ld\u00f6n mind\u00f6ssze n\u00e9gy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00f6mb azonos\u00edthat\u00f3: Afroeur\u00e1zsia (Afrika, Eur\u00f3pa \u00e9s \u00c1zsia egybef\u00fcgg\u0151 t\u00f6mege), Amerika (az \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li r\u00e9sz f\u00f6ldh\u00eddja r\u00e9v\u00e9n), Ausztr\u00e1lia, valamint az Antarktisz.<\/p>\n\n\n\n
A term\u00e9szetf\u00f6ldrajz szempontj\u00e1b\u00f3l Eur\u00f3pa \u00e9s \u00c1zsia hat\u00e1ra nem term\u00e9szetes v\u00e1laszt\u00f3vonal, hanem egy tiszta kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti konvenci\u00f3. Az Ur\u00e1l-hegys\u00e9g, az Ur\u00e1l foly\u00f3 \u00e9s a Kauk\u00e1zus ment\u00e9n megh\u00fazott hat\u00e1rvonal mesters\u00e9ges meg\u00e1llapod\u00e1s eredm\u00e9nye. Geol\u00f3giai \u00e9s fizikai \u00e9rtelemben Eur\u00f3pa csup\u00e1n a hatalmas eur\u00e1zsiai k\u0151zetlemez \u00e9s sz\u00e1razf\u00f6ldi t\u00f6mb nyugati f\u00e9lsziget\u00e9nek tekinthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel p\u00e1rhuzamosan a lemeztektonikai kutat\u00e1sok r\u00e1mutatnak arra is, hogy a k\u0151zetlemezek hat\u00e1rai \u00e9s sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1si folyamatai folyamatosan alakulnak. A modern f\u00f6ldtani vizsg\u00e1latok szerint az \u00e9szak-amerikai \u00e9s az eur\u00e1zsiai k\u0151zetlemez teljes elv\u00e1l\u00e1sa Izland t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben napjainkban is tart\u00f3, akt\u00edv geol\u00f3giai folyamat. A f\u00f6ldtani kutat\u00e1sok \u00edgy folyamatosan \u00e1t\u00e9rt\u00e9kelik a sz\u00e1razf\u00f6ldek k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l alkotott kor\u00e1bbi elk\u00e9pzel\u00e9seket.<\/p>\n\n\n\n
A kontinensek sz\u00e1ma a tudom\u00e1nyos kontextus f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben<\/h2>\n\n\n\n
A kontinensek sz\u00e1mbav\u00e9tele teh\u00e1t nem egy k\u0151be v\u00e9sett, megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen matematikai t\u00e9ny, hanem a v\u00e1lasztott szempontrendszert\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos kontextust\u00f3l f\u00fcgg\u0151 meg\u00e1llapod\u00e1s. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai oktat\u00e1sban a h\u00e9t- vagy hatkontinenses modell a legelterjedtebb (Magyarorsz\u00e1gon gyakran hat, ha Eur\u00e1zsi\u00e1t vagy Amerik\u00e1t egybeveszik), m\u00edg a sportt\u00f6rt\u00e9netben \u00e9s az olimpiai mozgalomban az \u00f6tkontinenses szeml\u00e9let \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. <\/p>\n\n\n\n
A geol\u00f3giai \u00e9s lemeztektonikai kutat\u00e1sok ezzel szemben a k\u0151zetlemezek dinamik\u00e1j\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtanak, ahol a term\u00e9szetes sz\u00e1razf\u00f6ldi t\u00f6mb\u00f6k sz\u00e1ma n\u00e9gyre cs\u00f6kkenhet, mik\u00f6zben a mikrokontinensek vizsg\u00e1lata \u00fajabb kateg\u00f3ri\u00e1kat nyit meg. A kontinensalap\u00fa feloszt\u00e1sok \u00edgy a term\u00e9szetf\u00f6ldrajz, a geol\u00f3gia \u00e9s a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net k\u00f6z\u00f6s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az iskolai oktat\u00e1sban \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9gi kv\u00edzekben \u00e9vtizedek \u00f3ta ez az elfogadott alapvet\u00e9s: 7 kontinens van. A\u2026<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":57,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-59","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-mindennapok-tudomanya"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/59","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=59"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/59\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":61,"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/59\/revisions\/61"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/media\/57"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=59"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=59"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tudomanytortenet.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=59"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
- Afrika:<\/strong> A m\u00e1sodik legnagyobb sz\u00e1razf\u00f6ldi t\u00f6mb, amelyet a Szuezi-f\u00f6ldh\u00edd k\u00f6t \u00f6ssze \u00c1zsi\u00e1val, b\u00e1r a k\u00e9t ter\u00fcletet mesters\u00e9ges csatorna v\u00e1lasztja el.<\/li>\n\n\n\n